Lassan a nyár végéhez közeledünk, és én már tervezem egy ideje, hogy írok egy bejegyzést a virágaimról is.
Úgyhogy következzen most egy tavaszi-nyári összeállítás azokról a virágokról, amelyek ebben a szezonban nyíltak és pompáztak az udvarunkon.
Mivel virágokat fotózni mindig is szerettem, ezért természetesen vannak korábbi, tavasszal készült képeim is, mielőtt még blogírásra adtam volna a fejem. 
Íme tehát egy kisebb tavaszi virágcsokor utólag most tőlem, de annál nagyobb szeretettel:

A fotókat nézegetve később rájöttem, hogy a galériám mégsem teljes. Nincs képem ugyanis a díszpipacsról, a szívvirágról, az illatos gólyaorról, a pünkösdi rózsákról, az íriszekről és a harangvirágokról sem, pedig azok is gyönyörűen kinyíltak tavasszal. De ami késik, az nem múlik! Jövőre is kell majd fotózni valamit. :) Szóval a következő tavaszon folyt. köv. 

Ebben az évben rengeteg virágmagot is vettem és ültettem el március-április környékén palántázó edényekbe. Volt közöttük például cseppecske virág, mini dáliák, záporvirág, kasvirág, hajnalka és harangvirág. 

Nyár elején aztán szétültettem a palántákat virágládákba, dézsákba és a kertbe. Így minden, ami kinyílt az idén, az a saját nevelésem. Kivéve a muskátlit és a petúniát, mert azokat már virágzó állapotban vásároltam májusban. 

A kék bojtocska és a búzavirág magját már el sem szórtam, mert attól féltem, hogy végül nem lesz elég helyem, hogy mindent kiültessek. Ezért ők már csak jövőre kerülnek sorra.
De a záporvirágok, a mini dáliák és a cseppecskevirágok egész nyáron nagyon szépek voltak. 
A rózsáim több éves bokrok már. A sárga rózsának olyan csodálatos illata van, amit több méterről lehet érezni, ha az ember a közelében tartózkodik. Imádom! 
A harmadik képen egy bordó rózsa van (Chrysler Imperial), de nem tudom a fotó mennyire adja vissza a színét. A napsütésben inkább pirosnak látszik így. 
A dézsákban a legszebben talán a begóniák növekedtek idén, és ez az egy bokor tátikavirág meg csak úgy magától kinőtt a lépcső tövében.

Ilyen, csak úgy magától kikelő növények nálunk a napraforgók is. A madáretető környékén tavasszal mindig előbukkan pár szál. :)
A kevés csapadék ellenére nagyon szépen nyíltak idén a mocsári hibiszkuszok is.
Ezeket és a napraforgókat egy-egy éber, teraszonkávézós reggelen sikerült úgy is lefotóznom, hogy szorgalmasan dolgoztak rajtuk a méhek, sőt még egy kacsacsőrű szender is nálunk reggelizett. :)
Az alsó 3 képen lehet keresgélni őket!

A kék hajnalka még nem virágzott idén, pedig már majdnem 3 méter magasra felkúszott. Remélem, hamarosan tudok róla is képeket hozni. Az angyaltrombitám is várat még magára. Volt olyan év, amikor októberben kezdett csak virágba borulni.  
Persze ugyanúgy, ahogy a tavaszi fotózásomból is maradtak ki növények, sajnos a nyár folyamán sem örökítettem meg mindent, így a fáklyaliliom, a sásliliom, a kerti yukka és a tűztövis virágzását sem. 
De ahogy korábban is írtam, jövőre is kell majd valamit fotózni. 
Virágos terveim pedig már a következő szezonra is vannak. A kék bojtocska és a búzavirág nevelésén kívül szeretnék még jövőre kokárdavirágot, menyecskeszemet, kaliforniai kakukkmákot, tűzgyöngyvirágot, mocsári kockásliliomot, liatrist, díszhagymát és kánnavirágot is. Ajjaj... azt hiszem a téli estéken lesz majd bőven tervezgetni valóm, hogy mit hová is ültetek.